Ha Google-ös bögréből lehet inni, tegezni lehet a tanárokat, rögtön ki lehet próbálni a tudást, és a lényeg a józan ész, akár a nyári szünetet is feláldozzák a gyerekek, hogy fizikát vagy programozást tanulhassanak. Idén először rendezett Gyerekegyetemet a Műegyetem, és másodjára szervezett nyári iskolát a kifejezetten lányokat programozni tanító SKOOL. Elképesztően népszerűek, pedig fizetni is kell értük. Megnéztük, miért.
(…)
GYEREKEK A MŰEGYETEMEN
Nem a SKOOL az egyetlen, amely idén nyáron padba – rögtön egyetemi előadókba – ültette a 9-14 éves gyerekeket, hogy egy héten át kísérletezhessenek vagy fizikai előadásokat hallgassanak. Most először (június 29. és július 3. között) ugyanis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is szervezett egy napközis tábort, ahol rögtön 300, kétharmadában fiúkból álló gyereksereg virgonckodott, különböző korosztályok, csapatonként más-más színű egyenpólóban.
Persze itt sem szokványos fizikaórákra kell gondolni: jelen volt NAO, az embereket segítő robot, volt quadrokopter bemutató, ismerkedés a Kinect-tel, okostelefonokkal, intelligens anyagokkal, a kicsik hidat építettek, hogy lássák, mitől nem dől össze, a nagyobbak játékokat fejlesztettek, vagy azt vizsgálták, milyen vastag egy hajszál, és hogyan lehet megmérni.
“Ne hidd el, bizonyosodj meg róla, és akkor már tudni fogod!
– akár az egész Gyerekegyetem mottója is lehetett volna az, ahogy Härtlein Károly biztatta a kisiskolásokat a nyitóelőadás minden kísérleténél. A fizikus, akit egyébként a Spektrum Brutális fizika című sorozatából is ismerhetünk, igen látványos programot tartott a fizikai alapfogalmakról, például az égésről, a levegőről és a légnyomásról.
MÁSKÉPP KELL VELÜK BESZÉLNI
Nyári hőség ide, elszalasztott strandolás oda, saját szemünkkel láttuk, hogy az efféle órákon a gyerekek odafigyelnek. Fizikát ők még – zömében – nem tanultak, de az iskolaihoz képest egészen másfajta szemléletmód magával ragadja őket. A sok, kis, vékony kar szinte egyszerre jelentkezik minden kérdésnél, a gyerekek egymás után mennek ki a kísérletekhez, a 14 csoportot kísérő 3-3 egyetemista felügyelőtől sorra kapják a bátorító pacsikat, és bár lehet, hogy nem mindenki érti, mi is a magyarázata a jelenségnek, amit lát, egy hatodikos kisfiú tökéletesen elvégzett például egy súlyponti kísérletet, és – állítása szerint – tisztában is volt azzal is, mit csinált.
Dallos Györgyi, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar kommunikációs vezetője, a Gyerekegyetem egyik kitalálója – csapatával – rendkívüli összefogást szervezett. Az összes kar adott programot, a szervezők számtalan céget megnyertek a kezdeményezéshez (ezzel sikerült a részvételi díjat nagyon alacsonyra, 10 000 forintra letornázni), és bevonták azokat a tanárokat, akik értenek is a gyerekek nyelvén.
Orosz László egyetemi fizikatanár Bagoly-jelmezben
A huszonéves hallgatókhoz szokott professzoroknak ez ugyanis nem könnyű: általános iskolás másodikosoktól kezdve hét korosztályt lekötni úgy, hogy tanuljanak is valamit, és kedvet kapjanak a majdani egyetemi természettudományi tanulmányokhoz, szokatlan képességeket igényel. A Gyerekegyetem logója egy bölcs bagoly, az élő moderációt pedig ebben a bagoly-szerepben Orosz László, az egyetem fizika tanszékének egyik munkatársa vállalta. Jóllehet, ő a saját oktatói munkája során is nyitott a show-elemek iránt, a felkérést a Gyerekegyetemre ő is kihívásként élte meg:
“nemcsak nekem, hanem a többi egyetemi kollégának is újdonságot jelentett ez a pedagógiai munka.
A megérzéseiket kell elővenniük, mert olyan korosztállyal dolgoznak, akikkel eddig még az egyetemen nem találkoztak. Ráadásul egyszerre kell lekötni a másodikost és a nyolcadikost. Van kolléga, aki szerint ez volt élete legnehezebb feladata, de megoldotta. „A mi vállalásunk a Gyerekegyetemmel az, hogy sikerüljön a tudást megkedveltetni a gyerekekkel” – foglalta össze a küldetését Orosz László, a „Bagoly”.
Mindig látványos, ha valami felrobban
(…)
Eredeti cikk: vs.hu
2015. július 16.
